Törött szárnyú Hattyúk (Arsenal-Swansea City)

A tabellára ill. aktuális formára pillantva a Swansea elleni találkozót egy legyintéssel el lehetne intézni, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nagyítóval kell keresni azokat a csapatokat, akik a walesiekhez hasonló jó győzelmi százalékkal rendelkeznek az Emirates-ben lejátszott bajnoki meccseket figyelembe véve. (5 meccsből 1 győzelem még 2011-ben Arshavin jóvoltából, emellett 1 döntetlen és 3 vereség.) November már a spájzban, sajnos ez a meccs kiváló petting lesz az elkövetkezendő hónap megpróbáltatásaira. (Nem mintha a legutóbbi Burnley elleni találkozó ne lett volna az.)

A Liberty Stadium sem a szívünk csücske, a nem rangadónak számító meccsek közül szorosan ott van a Britannia és a St. Mary’s nyomában, de ezeken a hazai meccseken saját kapu előtti impotenciánk mellett, általában _klasszis_  jelmezbe öltöztettünk boldog boldogtalant a Hattyúk ex-csatárai közül. Ki ne emlékezne egykori spanyol mumusunkra Michura, aki bár napjainkban már a spanyol 2.osztályban vitézkedő Real Oviedo-nál keresi kenyerét, ellenünk mégis rendre betalálva hónapokig a neve mellett tudhatta a #vegyükmeg-et, hasonlóan a párduc imitátor Gomis-hoz vagy a Stoke-kal jelenleg a Champo felé hasító, rövid időn belül sanszosan az ázsiai kultúrába is belekóstoló Bony-hoz.  (Felkészül Borja Baston? A sormintába kiválóan illeszkedne.)

michu
Atyánk valószínűleg verejtékezve riad fel, ha hattyúval álmodik, hisz mióta felkerültek a PL-be a frissen menesztett Guidolin kivételével , mind a 4 korábbi managerük ellen kapitulált. (Brendan Rodgers, Michael Laudrup, Garry Monk, Alan Curtis; utóbbi háromtól az Emiratesben.) Szárnyaló formánk ellenére, a győzelem kiharcolása most sem ígérkezik egyszerűnek, ugyanis ez lesz új mesterük, Bob Bradley debütáló meccse a walesi kispadon. Bradleyt leginkább az USA korábbi szövetségi kapitányaként ismerhettük meg, klubedzőként MLS csapatokon kívül, Európában csak a norvég Stabaek ill. francia Le Havre együtteseit irányította, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy 58 éves korára jutott el karrierje csúcsára, még ha ezt egy szebb napokat is megélt, idén kiesőjelölt PL csapat jelenti. A rossz mérleg ellenére a nyomás mégsem a Papán, hanem Lex Luthor földi helytartóján lesz, akit bizony eléggé keserű szájízzel fogadtak a Hattyúk szurkolói.  Sokan már-már odáig merészkedtek, hogy csak azért nevezte ki a klub új amerikai vezetősége, mert ő maga is amerikai. (Megértem őket, hiszen mit nekik egy szövetségi kapitányként sokat látott, tapasztalt szakember, amikor olyan ászok voltak a kinevezése előtt szabadúszók, mint a friss botrányhős Sam Allardyce, Steve Bruce vagy Steve McClaren.)

skysports-bob-bradley-swansea-city_3803146
Az okot, hogy a Swanseat miért is fenyegeti jelenleg a kiesés réme, nem feltétlenül az edzőik alkalmatlanságában kell keresni. A klub, mely 2013-ban még Ligakupa győzelmet ünnepelhetett, majd az Európa Ligában is megérte a tavaszt, Laudrup távozása után fokozatosan kezdte leépíteni a saját keretét és évről évre engedte el kulcsjátékosait (Ashley Williams idei dobbantása a védelem tengelyéből, könnyen feladhatja nekik az utolsó kenetet), akiknek pótlására bár voltak épkézláb próbálkozások is (Fabianski, Ayew, Bony – akit föntebb lekutyáztam, de Walesben kifejezetten vállalható teljesítményt nyújtott) egy jó igazolásra legalább kettő rossz jutott.  Az idei nyaruk is elég konszolidáltra sikerült, ami az érkező oldalt illeti: értelmesnek tűnő igazolásuk, a már szintén említett spanyol Borja Baston és a kölcsönszerződése után véglegesített Leroy Fer, aki jelenleg 4 találatával vezeti a házi góllövőlistát. (Fontos kiegészítés: Ahol eddig Fer megfordult Angliában (Norwich, QPR) a csapat 1 éven belül a másodosztályban találta magát.) A jenki tulajok Július óta ülnek a walesi volánnál, így kissé érthetetlen miért nem nyomtak egy kis extra tőkét a projektbe, ami az érkező játékosokat illeti. Ha nem is olyan nagyra törő ambíciókkal érkeztek, mint távol és közel-keleti befektető kollégáik, a konstans PL szereplés még mindig jobban jövedelmezne , mint a kiesésért egyszer leszakított búcsúpénz.

130225swansea

Ne legyenek kétségeink, a holnapi meccsen újból mi fogunk dominálni, remélhetőleg átszakítva azt a mentális gátat, amit a Hattyúk elleni hazai nyeretlenség jelent. (Egy ilyet idén már sikerült abszolválni, hisz a Chelsea elleni meccset is hasonló előzményekkel várhattuk.) A győzelem tovább színezhetné a bajnoki címről szövögetett álmokat, hazai pályán kiesőjelöltek ellen egyszerűen nem fér bele a pontvesztés, arról nem is beszélve, hogy Novemberre nem ártana a lehető legnagyobb fórral ráfordulni, akár az élen tanyázva, ugyanis erre a saját ill. riválisaink sorsolásán végigfutva nagyon is reális esély mutatkozik.
Sérültekről hosszabban nem szeretnék nyilatkozni, korábbi beharangban így is sikerült eljinxelnem Giroudt ill. Ramseyt, természetesen egyikük sem lesz holnap bevethető, a hosszútávú sérültek (Mertesacker & Welbeck) mellett. Jó hír ugyanakkor, hogy Coquelin jóval hamarabb felépült a hosszabbra kalkulált sérüléséből, így holnap Wengernek újból lehetősége adódik Xhaka padoztatására.
Tipp: 2-1, a Burnley elleni meccshez hasonló kínkeserves módon, éppen kicsikarva. Az ág is húzza a Swanseat, de a játékuk már Guidolin utolsó hetei alatt sem volt olyan kilátástalanul gyenge, mint pl. amit a Stoke vagy a Sunderland produkál hétről-hétre.
Várható kezdő: Cech-Bellerin, Mustafi, Koscielny, Monreal-Cazorla, Coquelin-Walcott, Özil, Iwobi-Alexis