Bejegyzés

Ligakupa, Lord edition (Nottingham Forest – Arsenal)

Ma este elrajtol az EFL Cup (leánykori nevén Ligakupa),  amelyet a csapat eddig mindössze 2 alkalommal nyert meg (1987, 1993), míg Wenger személy szerint egyszer sem. Igazából nincs is ebben semmiféle sajnálnivaló, ugyanis ha fel szeretnénk állítani egy virtuális értéksorrendet a brit kupák között, éppenhogy megelőzi a szintén rendszeresen lekutyázott Community Shieldet. Ugyanakkor remek terep a managerek számára, hogy sérülésből visszatérő játékosaikat, peremembereiket ill. tehetséges fiataljaikat kicsit élesebb szituációban is megmérettessék, egy U23-as bajnoki meccshez képest. Személy szerint 2006 óta ülök az Arsenal szurkolói szerelvényén, így már 2 elbukott döntőt is volt szerencsém megtekinteni:  az első a 2007-es ami több szempontból is emlékezetes marad (Walcott megszerzi élete első ágyús gólját, Diaby lerúgja Terry fejét, majd a balhé a meccs végén az afrikaiak ill. Fabregas & Lampard közreműködésével), míg 2011-ben Koscielny és Szczesny meccs végi brainfartja, amely véleményem szerint komoly tényező volt az akkori nyáron esedékes nagy elvándorlásban, hisz bármennyire is nívótlan kupa, akkor már pontosan 6 éve epekedett szurkoló és játékos egy serleg után. Az első darabka lehetett volna, az akkoriban jóval többre hivatott csapat győztes mentalitásának felépítésében.

efl-cup-8x6304-3145684

Ellenfelünk a 70’-es évek végének angol sikercsapata, a Nottingham Forest lesz, akik ez idő tájt a 78’-as bajnoki címük (feljutásuk után egyből, újoncként húzták be, Leicester who?)  mellé két ligakupát (78’, 79’) és két BEK győzelmet (79’, 80’) (az elsőt szintén európai újoncként nyerték) és egy UEFA Szuperkupát (79’)  is fel tudnak mutatni. Sikereik fő letéteményese edzőlegendájuk, Brian Clough volt, aki napra pontosan ma 12 éve hunyt el. Róla ajánlott olvasni ill. néznivaló, „Az elátkozott Leeds United” című 2006-os David Peace féle könyv, majd 2009-es filmadaptáció, mely Clough a 70’-es évek brit top csapatának számító Leeds-nél eltöltött 44 napját foglalja magába, közvetlenül a nottinghami sikerkorszaka előtt. Hogy időben maradjunk, egy további kapcsolódó érdekesség: nekünk Arsenal szurkolóknak kedves a 49-es szám, mellyel pont a Clough-féle Nottingham 42 meccses bajnoki veretlenségi rekordját nyugdíjaztuk le 2004-ben.

brianclough_1362087a
Ugyanakkor hol vannak már azok a 70-es 80-as évek, a Forest szurkolói 1999 óta epekednek élvonalbeli fociért, ugyanis ez volt az utolsó esztendő, amikor a Premier League-ben jártak. Azóta csak az alsóbb osztályok (2005-2008 között a harmadosztályban vegetáltak) sárdagasztását csodálhatják. 2010-ben ill. 2011-ben álltak a legközelebb a lehetséges feljutáshoz, mindkét alkalommal sikerült elcsípni a playoff helyet, ám a maradék 3 meccs sikeres abszolválása, már teljesíthetetlen feladatnak bizonyult. E két szezon kivételével rendre a középmezőnyhöz tartoztak, jobbára az alsóházban, ami vélhetően idén sem fog változni (mondjuk ezt majd a Lord eldönti) , 8 forduló után 11 ponttal állnak, ami most még mindössze 3 pontra van az utolsó playoff helytől. 33 gól esett ezeken a párharcokon, 16-17-es megoszlásban, ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy busz negatívak, ami mindenképp jó meccset vetít előre, rajzoljon fel Wenger bármennyire is rutintalan kezdőt.

Igaz teljesen mindegy, hogy állunk fel, hisz utolsó klasszis csatárunkkal, Nicklas Bendtnerrel kell farkasszemet néznünk, aki a Forest-et érezte klasszisához méltó klubnak, így szabadügynökként végül náluk írt alá. A meccs előtt kellő tisztelettel közhelyesen nyilatkozott: nehéz meccsre számít, amit az Arsenal fog dominálni, de a kupában bármi előfordulhat, ha ki tudják használni a lehetőségeiket könnyen meglepetést okozhatnak. Ha gólt szerez ünnepel, de nem fog közben megőrülni, mert szereti és tiszteli az Arsenalt.

Wenger hasonló módon kimért volt (ő már érzi a bajt, nem szerette volna felhergelni, hogy mesterhármast hintsen), elmondása szerint: Meglepte, hogy végül a Nottingham-hez írt alá, ami ugyanakkor remek hely a karrierje egyenesbe állítására, fiatal kora óta top kvalityi játékos, akinek minden fontosabb képessége megvan, a klasszis csatárok ismérvei közül. (ezért volt azon kiváltságosok között, akik a szélen is szerepelhettek a rendszerében, lásd még: Özil, Ramsey, Arshavin). Az emberek szerint túlságosan is elbizakodott, amivel nem feltétlenül ért egyet. Inkább türelmetlen típusú játékos, aki érthetően csalódott volt, ha nem jutott megfelelő mennyiségű játékperchez.

Lord Nicket lehetett szeretni (becserélése után egyből győztes gól a Spurs elleni derbin; több kulcsfontosságú hajrágól szerzése az évek során: Dynamo Kijev, Wolverhampton és utoljára a Cardiff City csapatai ellen; Porto elleni mesterhármas) vagy nem szeretni (a Liverpool elleni gólvonalos mentése; amikor a lábában maradt a továbbjutás a Camp Nou-ban), minden fogyatékossága ellenére mégis használható játékos volt, aki bár sokszor csetlett botlott, én azért kissé indokolatlannak érzem azt a nagy mennyiségű fikát, amit kap, hiszen nála jóval nagyobb kutyaütők is szerepeltek a korábbi évek csapataiban. Normálisabb hozzáállással jóval többet ki lehetett volna facsarni ebből a karrierből, tetézve mindezt azzal, hogy őt még a sérülések sem hátráltatták, mint bizonyos klubtársait. (Bendő mellett egyébként két másik ex-ágyúst, Armand Traorét és Henri Lansburyt is felfedezhetjük a mai napon a Forest színeiben. Lansburyről sokaknak beugorhat, hogy korábban még ágyúsként gólt lőtt a Ligakupában egy Spurs koppasztás során 2010-ben.)

06b12a2c-b311-4774-90a9-f81a888711b7

Este várhatóan egy megfiatalított csapat fog kifutni a pályára, hiszen a tegnapi U23-as Everton elleni meccsen Bielik, Mavdidi, Chris Willock, Akpom, Zelalem és Reine-Adelaide sem játszott. Ők vélhetően mind ott lesznek a mai keretben, kiegészülve az argentin kapus, Emi Martínezzel. Természetesen jó lenne továbbjutni, a poszt elején is leírt indok miatt, ugyanakkor nagyon nem kéne úgy járni, mint tavaly a Sheffield Wednesday ellen, ahol a nagy variálások ellenére, sérülés miatt elvesztettük az első keretből Walcottot ill. Oxlade-Chamberlaint is. Apropó sérülések: Ramsey és Giroud még mindig nem bevethető, előbbi a Chelsea ellen sem lesz, míg a franciára 50-50% esélyt jósolt az Öreg; Welbeck & Mertesacker továbbra is messze van a visszatéréstől, Jenkinson már könnyített munkát végez, míg kisebb meglepetés, de Gabriel, akár már játszhat is a Forest ellen. A kezdőt most valóban nehéz megjósolni (Wenger úgy keveri mostanában a kártyát, mintha nyugdíjas éveire osztónak készülne a londoni Hippodrome kaszinóba) a Ligakupa előtt mindig felforgatja a csapatot a Papa, így tippem: Ospina-Debuchy,Bielik,Holding,Gibbs-Elneny,Xhaka-Oxlade-Chamberlain,Zelalem,Reine-Adelaide-Lucas Perez; végeredményt illetően pedig 1-3.