Bejegyzés

Második próbálkozás (Arsenal – West Ham United)

Vajon sikerül-e a B sornak, amibe a gálakezdő bicskája szűk egy hete beletört? Most nem lehet kifogás a sorsolás szeszélye, hisz mindkét csapat szombaton játszotta le a bajnokiját, sőt egy óra hendikeppünk van a Kalapácsosokkal szemben, mivel a Britannia stadionban olyan jó volt a világítás, mint anno az Eger stadionjában megrendezésre nem kerülő NB1-es meccseken, így a probléma elhárítása miatt csak csúszva tudtak kezdeni.

A tavalyi szezonban épp ezen a ponton, vagyis a negyeddöntőben fejeztük be a Ligakupa menetelésünket, ami akkor még megváltásnak tűnt. Természetesen azóta nem lett nívósabb a sorozat (vagy a csicskatripla miatt lehet, hogy mégis?), viszont most jó lenne továbbjutni, mert hiába nincs még olyan fertő hangulat, mint az év elején, egy hazai pályán történő kiesés karöltve a sablonos bajnoki szerepléssel lehet okozna egy kis morgást a stadionban az elkövetkező meccseken.

Wenger annyit ígért mára, hogy a sűrűsödő bajnokik miatt is, nem változtatva az eddigi EL/Ligakupa szokásokon, komolyabb rotálás várható: Walcott 100%, hogy kezdeni fog, míg Mustafi ma még biztosan nem lép pályára. Kolasinac lehet a nap legérdekesebb kérdése, amióta visszaálltunk 4 védőre azóta Maitland-Niles kezd a balbekk posztján, míg a bosnyák a seggén csücsül. Felállással kapcsolatban csak annyi volt az előrejelzés, hogy jó eséllyel maradunk 4 védőnél, mivel így eggyel több támadó passzírozható a kezdőbe. (Szóval ha ma Kola kezd, akkor a Pool ellen újból Niles?) Wilshere-t szintén ki kell ültetni, ha már Koscielny-nél levonhattuk a konklúziót, hogy az Achillese miatt sok neki a bő 1 hétre jutó 3 meccs, akkor előbbinél is fokozottan észnél kell lenni, még ha kímélve is volt Ramsey sérüléséig. Nelson előtt pedig lehet, hogy vissza nem térő lehetőség nyílik, mivel a 4 védős felállásban megszabadulhat az eddig béklyóként rajta levő RWB láncoktól és a saját posztján játszva bebizonyíthatja, hogy nem véletlenül ő a jelenlegi akadémiai felhozatal csúcsterméke.

Tipp: Valahogy továbbjutunk, de csak 120 perc után, mert amit nyerünk a támadókkal, azt a kp-n el fogjuk bukni a Coquelin-Elneny duó kezdésével. (Ha viszont valamelyik helyett Joe Willock kezd, akkor talán letudjuk a rendes játékidő alatt.)

A pengeélen táncoló bajnoki top4 remények miatt pedig Wengernek saját maga végett is jó lenne megfogni az összes lehetséges kupa fülét, mert ha idén is kicsúszik a BL kánaánból, akkor a tavalyinál is több púderre lesz szüksége, hogy legalább a Wenger Out ne döngjön max. hangerőn, ha már a nyári átigazolási piac és a keret komolyabb átalakulása úgyis garantálja a bolondok házát.

Mondjuk az eddigi B soros meccsek alapján nem feltétlenül mi vagyunk az esélyesek, még ha az oddsok nem is erről tesznek tanúbizonyságot. A védekezni képtelen BATE elleni meccsek kivételével az összes többi EL és Carabao bohóckodással vallatni lehetett volna…

TV: Digi Sport 1, 20:40

 

Nihil (West Ham United – Arsenal)

Mindezt heti 1 meccses gálakezdős stratégiával a tarsolyunkban… A szar pedig akár tovább is emelkedhet, ha már ilyen kiváló időzítéssel sikerült megénekelni Ramsey kulcsfontosságú szerepét, naná, hogy le is sérült, hogy meglássuk milyen a kilátástalan fos egy sötétebb árnyalata.

Tipp: Ha már Wenger spoilerezett, akkor ma visszaállunk 4 védős formációra, méghozzá egy Xhaka-Wilshere pivottal, amire még a büdös életben nem volt példa, de a kecske is jól lakik (most majd a Jackieboy kezdőként megmutatja milyen ezért a címerért játszani) és a káposzta is megmarad (belső védők számától függetlenül, valamelyik szerencsétlen úgyis elbassza hátul, legyen szó ki vagy ki nem kényszerített hibázási lehetőségről).

A meccs komolytalanságát pedig tovább fokozza, hogy a West Ham, mint stabil felsőházi és európai kupaszereplős álmokat dédelgető klub kispadján David Moyes foglal helyet managerként.

TV: Spíler, 21:00

Csatárok mindenhol (Sunderland – Arsenal 1-4)

Nem merem elképzelni, hogy mennyire lettem volna ideges akkor, ha végül nem sikerül megverni a Sunderlandet. Ha azt mondom, hogy náluk gyengébb csapattal idén még nem találkoztunk, akkor még finoman fogalmaztam. Az az igazság, hogy régen láttam már olyan csapatot, amelyik ennyire fogalmatlanul, és egyúttal minden erőfeszítést nélkülözve állt volna ki az Arsenal ellen. Miközben David Moyes meccs utáni nyilatkozatát néztem, melyben kifejti, látott biztató jeleket és előrelépést a csapata játékában, nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy röhögjek. Ez az ember jól láthatóan megzakkant a manchesteri kudarcától, mert az ilyen meccsek után edzőket szoktak kivágni.

Az Arsenalt az sem zavarta meg különösebben, hogy a szezon során először kellett komolyabb sérüléshullámmal szembenézni. Cazorla, Walcott, és Monreal sem tudta vállalni a játékot, miközben Xhaka az eltiltása utolsó meccsét töltötte, de a beugrók többé-kevésbé lazán megoldották a hiányzók pótlását. Mohamed Elneny pontosan az a játékos, akit bármikor és bárki mellé be lehet tenni a csapatba, ő biztosan hoz egy megbízhatóan jó teljesítményt. A világot nem fogja megváltani, de a labda mindig biztonságban van nála, és biztosítja a játék folyamatosságát. Gibbs eddig akármikor lehetőséget kapott kezdőként, kivétel nélkül nagyszerűen játszott, és ez most sem volt másképp. Remekül védekezett, emellett a támadásokat is nagyszerűen segítette. Kialakított két helyzetet, adott egy gólpasszt, és a negyedik gólnál is kulcsszerepet vállalt. Monrealnak idén már becsúszott néhány gyengébb meccs, úgyhogy lehet, hogy ismét elkezdheti félteni a pozícióját. Ezzel szemben Oxlade-Chamberlain hiába van túl egy produktív héten, valami elképesztően idegesítő a játéka. Hétközben a Reading ellen duplázott, miközben a meccs többi részében folyamatosan rossz megoldásokat választott, tegnap pedig adott egy remek gólpasszt, de a kapu előtt impotens volt, és a mezőnyben is rendre eltűnt.

passmapA passztérképen is remekül látszik, hogy egyrészt Kieran Gibbs mennyire aktív volt, másrészt pedig, hogy Oxlade-Chamberlain mennyire kevésszer kapcsolódott be a játékba.

Ugyanakkor ne felejtsük el megemlíteni, hogy Ox idei 5 gólja és 3 gólpassza bőven előrelépés az előző szezonokban mutatotthoz képest, és tény, hogy védekezésben is sokkal többet tesz hozzá a csapat teljesítményéhez. Viszont jól látható, hogy amellett, hogy sokszor kevesebbet avatkozik játékba egy meccs alatt, mint Theo Walcott, ő közel sem képes azokat a labda nélküli mozgásokat leprodukálni, mint honfitársa. Ráadásul sokszor alapvető helyezkedési hibákat vétve hajlamos teljesen egyvonalban helyezkedni Bellerinnel, ami csak steril passzolgatáshoz vezethet. A másik oldalon Iwobi helyén szintén nem vehető számításba, hiszen kis területen közel sem képes olyan szinten játszani, mint a nigériai, és a játékintelligenciája is hagy maga után kívánnivalót. Ennek megfelelő Oxlade-Chamberlain maximum akkor kerülhet be a csapatba, ha a sérülések vagy egyes játékosok fáradtsága ezt kívánja. A keddi Bajnokok Ligája meccs pontosan ilyen lesz, ahol Iwobira mindenképp ráférne a pihenés. Ugyan a Sunderland ellen is rengeteget volt játékban, de hiányzott belőle az élesség, ami a korábbi meccseken jellemezte.

Ahogy a poszt elején is említettem, a Sunderland kriminálisan rosszul játszott. Támadójátékról az esetükben szinte egyáltalán nem érdemes beszélni, egyedül Khazri megindulásai hordoztak magukban némi veszélyt, de jól mutatja a kilátástalanságukat, hogy a tizenegyesen kívül még csak apró veszélyt jelentő kapura lövési kísérletük sem volt. Persze nehéz is úgy támadni, ha egy csapat még csak kísérletet sem tesz a labda megszerzésére. Moyes csapata a meccs elejétől visszaállt a saját térfelére, és még csak kísérletet sem tettek arra, hogy megzavarják az Arsenal építkezését. Egyedül Defoe próbálta letámadni a védőket, de mivel semmilyen segítséget nem kapott, az Arsenal védői -elsősorban Mustafi – bátran hozhatták fel a labdát akár a félpályáig. Egyébként eddig talán nem került említésre, de már régóta észrevehető változás, hogy az eddigi szezonokhoz képest Koscielny a háttérbe szorult a támadásépítések során, és Mustafi vette át tőle ezt a szerepkört. Mindkét védő alkalmas erre a játékra, viszont amíg Koscielny már 31 éves, Mustafi pedig csak 24, így logikusabb ha előbbi kicsit kímélőbb üzemmódban inkább biztosító szerepkörben játszik, amit a még mindig kiemelkedő sebessége miatt remekül meg tud oldani.

Amíg múlt héten a Middlesbrough mély védekezés mellett ügyelt arra, hogy rendszeresen nyomás alá helyezze az Arsenal labdás játékosát, addig a Sunderland játékosai erre kísérletet sem tettek. Kiváló példa erre Alexis Sanchez első gólja.

Az Arsenal zavartalanul hozza fel a labdát egészen a Sunderland tizenhatosáig. A hazai játékosok jóformán még csak kísérletet sem tesznek a labdaszerzésre, majd miután Ox egyszerűen elfut az ember mellett, Koné még csak nem is mozdul a labda felé, így Alexis könnyedén megelőzi.

Alexis Sanchez egyértelműen a meccs embere volt. Nem csak a két gólja miatt hanem azért is, mert a csatárposztról való folyamatos elmozgásai rendre zavart okoztak az ellenfél védelmében. Ehhez persze kell az is, hogy az így üresen hagyott területet egy csapattárs feltöltse, vagy egy középpályás beinduljon a védelem mögé. Utóbbi rendszeresen problémát okozott az ember orientációra berendezkedett Sunderland játékosoknak, akik sokszor nem tudták eldönteni, hogy a pozíciójukat tartsák, vagy a beinduló embert kövessék. Itt pedig érdemes megemlíteni Mesut Özil megváltozott szerepét is, aki rendkívül intelligensen méri fel, hogy mikor kell beindulnia a védelem mögé, és ennek megfelelően az előző idényekhez képest jóval többször jut el kapuralövésig. Tavaly 65 percenként próbálkozott lövéssel, idén ez a szám 44. Ezzel szemben amíg az előző szezonban 33 percként alakított ki helyzetet a társai számára, most csupán 42 percenként kerül sor ilyesmire átlagban. Ez is jól mutatja, hogy mennyire eltolódtak az arányok, és hogy Özil sokkal inkább viselkedik második csatárként, mint irányítóként.

Ha pedig már csatárok, akkor nem mehetünk el szó nélkül Olivier Giroud mellett, aki csereként az első két labdaérintésével szó szerint megnyerte a meccset az Arsenalnak. Ez pedig kiválóan mutatja amit már a múlt héten is felvázoltam, miszerint az ő beállítása egy már egyébként is fáradó ellenfél ellen mekkora extra nyomást tud kifejteni. Nyilván nem fog minden egyes alkalommal duplázni néhány perc alatt, de amíg kezdőként valószínűleg elég erősen felborítaná az Arsenal jelenlegi kémiáját, addig csereként bőven tud majd pluszt hozzáadni a csapat eredményeihez. Valószínűleg a megítélése is sokat fog javulni a szurkolók körében most, hogy nem évenként 50 meccsen kell majd a kezdőcsapatban szerepelnie más alternatíva híján. Annak idején Wenger pontosan az ideális cserecsatárt látta meg a franciában, és most szezonokkal később úgy tűnik be is fogja tölteni ezt a pozíciót.

A Sunderland tehát végig gyalázatosan játszott, de ezt az Arsenal maximálisan ki tudta használni, és egyetlen megingás kivételével végig sikerült dominálni a mérkőzést. A keddi BL meccset viszont mindenképp a pihentetésre kell szánni. Iwobi látványosan elfáradt miután a hétközi kupameccset is végigjátszotta, de Alexis és/vagy Özil kihagyása sem lenne túlzottan ördögtől való dolog, főleg Giroud és Ramsey visszatérésének a tudatában.

cv86aakwyaetn7f

Macskafogó (Sunderland-Arsenal)

Ha van csapat a bajnokságban, amelyiknek már évek óta a Championshipben kéne rohadnia, az Tony Pulis aktuális együttese a Sunderland. Évről évre ugyanaz a jellegtelen, semmilyen foci, majd mikor már úgy tűnik tavaszra teljesen leégett a ház,  jó érzékkel & nem kevésnyi faszmákkal hoznak egy olyan edzőt, aki benntartja őket, hogy a következő évben kirúghassák és az egész körforgás kezdődjön előröl. (Lásd: Di Canio, Poyet, Advocaat ill. Allardyce, akik közül utóbbi igaz önként távozott, de ne legyen kétségünk, hogy az idei szezonra megfelelő erősítések híján, az általa kiváltott kiesést elkerülő flow hatás sem tartott volna az örökkévalóságig.) Az aktuális palimadár, aki eljátszhatja az őszi pancser szerepét, nem más, mint A Kiválasztott David Moyes.

5464

Jobban tette volna, ha inkább Kínába megy pénzt keresni, ugyanis ez a meló semmi másra nem lesz jó. A MU bukás óta nyílegyenesen lefelé hasító edzői pályáját nem itt fogja visszaküzdeni az egykori, Evertonnál megszokott elfogadhatóként stagnáló szintre. Már a nyári igazolásain is felfedezhetőek voltak az előre kódolt bukás jelei. Klubrekord igazolásként (14 millió font) elhozták a Lorient-tól az idei mellett mindössze egy európai szezont letudó gaboni Didier N’Dong-ot;  a londoni kukák mellől a Chelsea egyik zsákban kivágott szemetét (Papy Djilobodji) valamint az ingyenes hulladéklerakóból Steven Pienaart és Victor Anichebet. A nosztalgia jegyében pedig korábbi manchesteri kenyéradójától a Paddy McNair, Donald Love duót.
Bár a véglegesített igazolásaik egy büdös nagy karót érdemelnek, a kölcsönbe érkezőket (Januzaj, Manquillo, Denayer) minimum egy hármasra értékelhetjük. Bennük legalább rejlik valamennyi potenciál, amire Moyes tavasszal megérkező utódja majd apellálhat.
ndong-8878560885

Nem nehéz kitalálni a fenti magasztaló szavak után, hogy a tabella 20.helyén tanyáznak, mindössze 2 megszerzett ponttal és ássák magukat egyre mélyebbre a kiesőzóna mocsarában. Holnap sem fognak megszakadni azért, hogy valamilyen módon megszerezzék első bajnoki győzelmüket, hasonlóan élvezetes meccsre számíthatunk, mint a Burnley vagy Middlesbrough ellen. Az eredményeik kissé csalókák, hiszen igazán méretes zakót eddig csak az Everton szabott rájuk, de az elbukott meccseik között több olyat is találhatunk, amit egy hajrában bekapott góllal buktak el. Nagyban megkönnyítené a dolgunkat, ha a Watford elleni idegenbeli meccshez hasonlóan sikerülne korán betalálni, hogy törje a seggüket a buszuk ülése és kénytelenek legyenek kimozdulni a komfortzónájukból.

Néhány statisztikai adat, ami mellettünk szól:

  • A tizenöt sunderlandi PL vizitálásunk alatt mindössze 8 gólt tudtak ellenünk szerezni.
  • Az utolsó 4 idegenbeli meccsünkből 3-szor sikerült kapott gól nélkül zárni a 90 percet a Stadium of Light-ban.
  • Az utolsó 25 egymás elleni PL meccsből csak 1-szer tudott nyerni a Sunderland, még 2009 novemberében.
  • Moyes 14 alkalommal kapott ki Wengertől a Premier League-ben.
  • Giroud az utolsó 6 PL meccsén 5 gólt & 2 gólpasszt tud felmutatni a Sunderland ellen.

letoltes

Nagy szó ez így az ősz végén, de sérült fronton még mindig nem teljesen katasztrofális a helyzetünk. A Sunderland részéről  Moyes is megerősítette, hogy Denayer és Cattermole biztosan nem játszik (utóbbi hála Istennek, mert ligaszinten top10-es favágó), mellettük még Borini, Kirchoff és két ex-Ágyús, Seb Larsson valamint Vito Mannone sem bevethető.  Részünkről Mertesacker, Akpom, Welbeck és Lucas aki biztosan nem lesz; míg a Monreal, Cazorla, Walcott trió erősen kérdéses. Bár Walcott fossa a gólokat, de a Boro ellen (ill. tavaly egy fél szezonon át) már láthattuk, mégis Cazorla az, akinek leginkább megérezzük a hiányát. Személy szerint én mindhármójukat kiültetném a szombati ill. a bolgárok elleni idegenbeli meccsen is, jóval nagyobb prioritás, hogy a Spurs és MU elleni derbikre legyenek teljes mértékben bevethetőek. A negatív hírek mellett, szerencsére hatalmas boost, hogy Giroud végre tényleg bevethető, tőle pedig általában mindig kijön pár extra teljesítmény, amikor perifériára kerül a kezdőcsapatot illetően. (Ezért holnap csereként beállva be is fog találni.)
(szerk.: Természetesen Xhaka sem bevethető, a Macskák ellen fog lejárni az eltiltása.)

Tipp: 0-3, kissé merész, de meggyőződésem, hogy a nyögvenyelős-buszfeltörős előjelek ellenére, ennek a meccsnek nagyobb a füstje, mint a lángja és az első gól megszerzése után simán bedaráljuk őket.

Kezdő:  Cech-Bellerin, Mustafi, Koscielny, Gibbs-Elneny, Coquelin-Oxlade-Chamberlain, Özil, Iwobi-Alexis