Le Bob

Érdekesen álltak a lábai, a mozgása is kissé szokatlan volt, de amint hozzá került a labda, csodálatos dolgokat művelt vele. A szurkolók nagy kedvence volt, hiszen sokszor csak úgy emlegették: a Sp?rs réme. Gyakran elegendő volt becserélni a szünetben, majd kipasszolni neki a játékszert, és megoldotta a feladatot. Francia földön látta meg a napvilágot, portugál apa és spanyol anya szerelmének ajándékaként. Egy igazi Arsenal legenda: Robert Emmanuel Pirés.

Talán legkedvesebb személyes emlékeim vele kapcsolatban 2005 vége felé történtek. Az akkori lakótársam nagy konzol, valamint FIFA rajongó, és ugyan a való életben United szurkoló, a virtuális világban mégis az Arsenal csapatával verte kékre a PL szereplőket, ami részemről teljesen elfogadott és triviális volt. Tőlem távol állnak a konzolos / számítógépes játékok (oké, a Tekkenig én is eljutottam, az tökéletes feszültségoldó), így az otthon töltött óráimban maximum lélekben vettem részt az ilyen irányú tevékenységekben. Bandi napszaktól függetlenül előszeretettel ordított minden „általa lőtt” gólnál, és egy idő után figyelmes lettem arra, hogy furcsa mód a legtöbbször a „Piréééééééééés!!!” szűrődik ki szobájának – később egy illuminált happening alkalmával betört – ócska ajtaján.

1213_OM_Marseille_Pires

A PS2 egykori kőbányai hőse Reims-ben látta meg a napvilágot, édesanyja a Real Madridért szorított, édesapja pedig Benfica szurkoló volt, valamint játszott is a helyi Les Corpo nevű futballcsapatban, így a kölyök Robert minden szombat este a lelátón szoríthatott a papának. 15 évesen elindult futballkarrieri álmai felé, melynek első állomása az FC Metz akadémiája volt, 1993-ban már be is mutatkozhatott a bajnokságban a Lyon ellen. 6 szezon alatt 162 mérkőzésen lépett pályára, és 43 gólt szerzett, minek következtében 5 millió font ellenében eligazolt az Olympique-hez 98-ban. Első szezonjában a Marseille egy ponttal lemaradt a bajnoki címről, illetve az UEFA Kupa döntőben is vereséget szenvedett a Parmától, de Robert azért beköszönt a Chelsea-nek egy irgalmatlanul nagy góllal. Második évadjában problémákkal küzdött pályán innen és túl, melynek vége az lett, hogy 2000 nyarán Arséne Wenger kezei alá került.

Marc Overmars helyére érkezett, aki rekordösszegért igazolt az FC Barcelonához, így nem volt tétel 25 millió fontból 6-ot kicsengetni a Marseille-nek Pirés-ért. Nem tűnt jó igazolásnak, sokan támadták Wengert érte, de kritizálták a játékost is, miután tett egy olyan kijelentést, hogy Angliában túlságosan is a fizikai adottságokról szól a játék. Szép lassan azért kezdte megmutatni a képességeit, ennek első komolyabb eredménye a 2000-01-es BL kiírásban a Lazio ellen szerzett szólógólja volt, pedig akkor még olyan nevek játszottak az S.S. soraiban, mint Salas, Mihajlovic, Nesta, Nedved, Stankovic, Verón, vagy éppen Crespo. Kőkemény, sok lapos összecsapás volt, Pirés csereként lépett pályára, és miután Nesta alászaladt egy ívelésnek a 88. percben, gyönyörű gólt tekert Peruzzi hálójának jobb felsőjébe, ezzel mentve 1-1-re a mérkőzést.

Screen-Shot-2016-02-25-at-14.58.34

Még ugyanebben a szezonban belopta magát az Ágyús hívek szívébe, hiszen győztes gólt szerzett a Tottenham ellen az FA kupa elődöntőjében. Ezen a meccsen brillírozott, többször is 1 az 1-ben vezethette Sulliwanre a labdát, de a kapus mindannyiszor blokkolt. Majd egy labdavesztés következtében Vieira vezetésével a francia had ledöfte a Tottenhamet, Wiltord beadta, Bob pedig könyörtelenül bevágta, ezzel pedig kapitulált a csőcselék. Más kérdés, hogy a döntőt elbukták a londoniak a Pool ellen 2-1-re. Robert első észak-londoni szezonjában 51(!) meccsen lépett pályára, és 8 találatot jegyzett.

A következő szezon során Pirés-nek sikerült felvennie a szigetországi futball ritmusát, és a 2001-02-es évad volt élete egyik legjobbja. Több zseniális gólt szerzett, az egyik legemlékezetesebbet az Aston Villa ellen követte el, Ljungberg indításából. Megalázó módon átemelte Boateng feje fölött a labdát, aztán valami hihetetlen higgadtsággal nevettette ki Schmeichelt a publikummal. Ebben az idényben Bobby végzett a PL assziszt-listája élén, illetve az FWA az év játékosának választotta, a szurkolók pedig a szezon legjobb Arsenal futballistájának, miközben csapata duplázott. Még úgy is, hogy az utolsó két hónapot sérülés miatt a pálya szélén kellett töltenie, így 45 mérkőzésen 13 gól és 15 gólpassz került a neve mellé.

2002 novemberében tért vissza az Auxerre elleni BL találkozón, de igazán maradandót a bajnokságban alkotott, 20 mérkőzésen 14 gólt szerzett gyors egymásutánban, a Southamptonnak hármat is berámolt, a 3. találatához azóta sem találom a megfelelő jelzőt. Februárban a hónap játékosának választották a PL-ben, és keretbe foglalta a szezonját egy győztes góllal az FA kupadöntőben, ugyancsak a Southampton kárára, és 16 góllal zárta a szezont.

o_20120111091311_robert_pires_rules_out_arsenal_return

Természetesen Robert is kardinális szereplője volt a 2003-04-es évek veretlen Arsenaljának. Henryval tökéletes kettőst alkottak ebben a szezonban, összesen 57 gólt hoztak össze, ha minden kiírást nézünk. Nehezen lendült formába, de aztán a Pool ellen ismét megvillantotta tehetségét, s innentől már nem nézett hátrafelé. Végérvényesen tudtára adta a futballszurkolóknak, hogy kivételes technikával rendelkezik, hogy egy igazi klasszis szélső, a befejezései pedig mértani pontosságúak voltak. A Chelsea ellen labdát szerzett Makalélétől, aztán nyomott egy sprintet a 16-osig, ezzel elvitt két embert is (Gallas és Terry), ami kellő szabadteret nyitott Vieirának, aki Bergkamp szokásos hajszálpontos passzával vezethette 1 az 1-ben a kapusig a labdát, majd betolta a bőrt a hálóba. Ezt a meccset 2-1-re az Arsenal nyerte, ugyanazon a napon, mikor a United képtelen volt legyűrni a Leeds-et, és ezzel komoly előnyre tett szert az Ágyús alakulat a bajnokságban, hiszen innentől kezdve végig a tabella élén tanyázhattak a piros-fehérek. Ugyan a Kékek később visszavágtak a vereségért a BL-ben, de ott is Pirés volt az Arsenal főszereplője (gólt is szerzett), egészen a 87. percig, mikor Wayne Bridge góljával kiejtette az Ágyúsokat a kiírásból.

Játékszervezői képességeit leginkább a 2-2-vel végződő 134. észak-londoni derbin csillogtatta meg, melyen ő lőtte az Arsenal második gólját. A kezdőkörből indulva Pirés – Bergkamp – Vieira – Pirés volt a gól útja, és a testvérek ismét szívükbe zárhatták. Ezzel a meccsel az Arsenal történelmet írt, megnyerte a bajnoki címet, Bobby pedig Henry mögött a második legtöbb gólt szerezte a csapatban (14), s Bergkamppal karöltve 7 gólpasszt követett el a szezon során.

1693867.main_image

2004-05-ben Robert harmadikként végzett a Premier League góllövő listáján, Henry és Andy Johnson mögött, és kétszeres FA kupagyőztesnek könyvelhette el magát, miután Edu helyére érkezett a hosszabbítás második felében, ahol tizenegyesekkel arattunk győzelmet a Manchester United felett. A következő szezonban egy évvel hosszabbították meg a szerződését 2006 júniusáig, de nagyon gyengén kezdte az idényt, egy ideig Ljungberg, Reyes és Hleb is előtte állt a sorban. Ahogy jöttek a meccsek, Pirés ismét helyet követelt magának a kezdőben, és legutolsó mérkőzését Arsenal mezben a 2006-os BL döntőben játszhatta, sajnos nem töltött sokat a pályán azon a találkozón, hiszen ő volt az áldozata Wenger kényszerű cseréjének, miután Jens Lehmannt kiállították.

Már előtte is megromlott egy picit a kapcsolata a francia mesterrel, hiszen nehezen viselte, hogy az idény nagy részét a padon töltötte, és ezen a párizsi döntőben történtek csak rontottak. Májusban aláírt a Villarealhoz, majd 2007. február 11-én egy nyilatkozatban hivatalosan is kimondta, amit szinte mindannyian tudtunk, éreztünk:

“Nagyon csalódott voltam. Amikor megláttam a mezszámom a negyedik játékvezető tábláján, nem tudtam elhinni. Az volt az utolsó meccsem 6 évnyi szolgálat után a klubnál, a Bajnokok Ligája döntőjében, az egész családom előtt Párizsban, ahol világbajnok lettem, és mindössze csak 12 percig tartott a szereplésem. Ezt nagyon nehéz volt elfogadni.”

Később, 2009-ben már mint a Villareal focistája találkozott korábbi csapatával a BL-ben. Az első meccsen a 70. percben lépett pályára, a visszavágón viszont végigjátszotta a mérkőzést az Emirates-ben, ahol csapata vereséget szenvedett, és 4-1-es összesítéssel kiesett a kupasorozat negyeddöntőjében. A szurkolók nagy szeretettel fogadták Bobbyt a stadionban, énekelték a nevét, és ő sem volt rest kifejezni háláját a klubnál eltöltött időszakért.

gun__1239873962_pires_farewell

Robert Pirés jó ideje az Arsenallal edz és a klub háza táján munkálkodik, meggyőződésem, hogy csak a jelenléte is sokat segít a csapatnak – ugyan ez egy kissé szentimentális, megfoghatatlan gondolat. Bár miért is ne fogalmazódhatna meg egy ilyen az ember fejében? Pirés egy tökéletes futballista volt, hiszem azt, hogy a posztján az akkori legjobb volt a világon. Nagyon sokat tett az Arsenalért, talán pont ezért is tört össze egy picit a szívünk, mikor eligazolt tőlünk, hiszen a játéka pótolhatatlan.

De az idő nagy úr, a sebek lassan begyógyulnak, s a fülemben még mindig itt zeng Kőbánya a nevétől…


  • Alapjáraton lehet az embernek több kedvenc játékosa, de az, aki iránt a legtovább és legjobban rajongtam, Robert Pires volt.
    Sajnos sokáig nem volt kábeltévénk, így anno egy haveromat kértem, hogy vegye fel az Arsenal meccseket, ez a gól máig megvank videókazettán, mert egyszerűen nem mertem letörölni. 🙂

    https://www.youtube.com/watch?v=hHGEEaP8rgw

    • Ez talán a legnagyobb gólja Arsenal mezben, kihagyhatatlan volt a posztból.

  • Woolwich

    Ha össze kellene raknom egy Arsenal All Star csapatot nálam egy percig nem lenne kérdés, hogy Sanchez vagy Pires legyen-e a bal oldalon…
    Komplett támadó volt. Bár legtöbbször a bal oldalról indulva csinált hülyét a védőkből Henryval és Colelal kiegészülve, de a góljaiból is látszik, hogy a pálya minden pontján feltűnt. Nem is tudok hirtelen olyan játékost mondani az utóbbi évek Arsenaljából, aki középpályásként ennyire eredményes lett volna és ennyi kipattanóra odaért volna. Sajnos az évek alatt eltűnt ez a fajta élesség a támadóinkból…
    https://www.youtube.com/watch?v=tyyV1HjSzgc

    • Jon

      Egyébként ha össze kéne raknod azt az All Star csapatot, az hogy nézne ki?

      • Woolwich

        Hát kb. a 03/04-es csapat lenne 🙂
        Cech és Özil képességek alapján esélyes lehetne még esetleg Bellerín Lauren helyett, de nem szívesen nyúlnék ahhoz a csapathoz.

  • white__widow
  • 荒らし禅家

    Ez meg most lett hivatalos: 6 év – 0 felnőtt meccs ágyús mezben, helyette 5 évig nyaraltatta a klub Spanyolországban.
    https://twitter.com/MattHDGamer/status/755326501554454528

    • white__widow

      sokba nem került és szépen le is barnult

  • Balázs Kozó

    Rob Holding?

  • ZERO_L

    kicsit retrosan néz ki
    (a galléros mezeket gyűlölöm, szóval én tuti kihagyom 🙂 )
    https://twitter.com/northbanklower/status/755784927589888000

    • Frimpong

      Nekem bejön

  • ZERO_L

    Ezt meg azért mert megunhatatlan ^.^

    https://twitter.com/ArsenalGriff/status/755452897744265219

  • white__widow

    Lassan kezdődik a szezon:

    ‘Cazorla (achilles) and Sanchez (ankle) big doubts for the Liverpool game. Quite a few first teamers also likely to miss out.’