Ki az a Rob Holding?

Komolyan mondom, ti tényleg semmiből nem tanultok. Mikor a balatoni nyaralás közben egy bebaszás és másnap közötti meghatározhatatlan állapotban lekattintottam a Twittert, és megláttam, hogy hivatalosan is leigazoltuk Rob Holdingot, egyből sejtettem, miről fognak szólni a kommentek. “Minek ez a gyerek? Hol van a beígért SZTÁRCSATÁR? Wenger takarodj!” Miközben épp leigazoltuk aprópénzért, meg egy zsák szotyiért Anglia egyik legtehetségesebb védőjét. Mivel ez az állapot tarthatatlan, épp itt az ideje egy felvilágosító posztnak arról, hogy mégis ki a fene az a Rob Holding, és miért jó, hogy mostantól ő van nekünk.

Alapvetően az én fejemben az előző szezon után összeállt egy fontossági sorrend az igazolásokat illetően. A legfontosabb mindenképp egy mélységi középpályás volt, ez pipa. Ezt követte a gólképes csatár, ami hát eddig meh. Majd pedig egy középhátvéd következik. Mivel alapvetően ez csak a harmadik poszt a rangsorban, amire ráfér az erősítés, így csöppet sem bánom, hogy itt inkább a potenciálra mentünk rá az azonnali hozzáadott érték helyett. Koscielny mellett van két teljes értékű hátvédünk Mertesacker és Gabriel személyében, nem mellesleg én nem igazán bánnám, ha Chambers – amennyiben nem megy kölcsönbe – több lehetőséget kapna ezen a poszton. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Holding ne jelenthetne azonnali erősítést, de egyértelmű, hogy elsősorban az ő igazolása a jövőnek szól. Méghozzá a Koscielny nélküli jövőnek.

A jelenlegi védőink közül Koscielny az, aki leginkább megfelel a mai trendi középhátvéd fogalmának. Gyors, jól olvassa a játékot, mindemellett pedig képes hátulról támadásokat indítani, és átjátszani az ellenfél védelmi vonalait. Holding papíron pontosan ugyanezt a stílust képviseli. Egy okos középhátvéd, aki nyomás alatt sem szarja össze magát, képes megtartani és megjátszani a labdát, ugyanakkor tudja, mikor kell azt picsán rúgni. Honfitársai közül leginkább John Stones-hoz hasonlítható, akiért már tavaly nyáron is repkedtek az 50 millió font körüli ajánlatok – vele ellentétben Holding azonban korát meghazudtolóan érett döntéseket képes hozni a pályán. Nem csoda, hogy abban a Boltonban, amely tök utolsóként esett ki a Championshipből, védő létére mégis az év játékosának választották. 

10824842_rob-holding-signs-as-club-and-manager-change_f56cfdd2_m

Nem hátrány továbbá az sem, hogy a védelem két szélén is bármikor bevethető, ha úgy adódik. Megvan a sebessége és a technikája ahhoz is, hogy a támadásokat hatékonyan tudja segíteni, de természetesen elsősorban mint középhátvéd kell rá tekintenünk. Nem kifejezetten magas, de ennek ellenére a levegőben sem gyenge, a Premier League-nél még fizikálisabb Championshipben is megállta a helyét.  Ráadásul egy olyan csapatban kellett nagy nyomás alatt teljesíteni, amely az eredmények alapján valahol a kőkemény kutyaszar szintjét sem érte el.

Ha még valaki most is hitetlenkedne, akkor újfent emlékeztetnem kell a nagyérdeműt, hogy annak idején Koscielny is hasonlóan negatív fogadtatásban részesült. Relatíve ismeretlenül érkezett, szinte komoly első osztályú tapasztalat nélkül, mára pedig egyértelműen a világ legjobb védői közé nőtte ki magát. Ahogy fentebb is említettem, Holding is hasonló stílusú játékos, ráadásul hazai nevelésű, ami csöppet sem elhanyagolható. Ha valami miatt Wengert még mindig az elithez kell sorolnunk, akkor az ilyen játékosok felépítése és kiemelése a szürkeségből. Lehet sírni, hogy még mindig nem igazoltunk komolyan vehető csatárt, de emellett ne felejtsünk el örülni annak, hogy hosszú távon valószínűleg ezzel az igazolással szépen belenyúltunk a tutiba.