Halálpontos (Arsenal – Bournemouth 3-1)

Mindjárt vége a novembernek, és még mindig veretlenek vagyunk, mindössze 3 ponttal a listavezető Chelsea mögött. Ráadásul tegnap még nyerni is sikerült ami aztán tényleg extra kiváltság az év legkellemetlenebb hónapjában. Persze a Bournemouth előzetesen is kellemes játszópajtásnak tűnt. Eddie Howe csapata az alsóházból messze a legszimpatikusabb focit játssza, és az elvárásoknak megfelelően az Emiratesbe is letolt gatyával érkeztek. Viszont ahelyett, hogy beverték volna a lompost, végül mégis nekik kellett lehajolniuk, pedig az aktus kimenetele közel sem volt ennyire egyértelmű.

Howe a Premier League szabályai miatt nélkülözni volt kénytelen Jack Wilsheret, aki eddig nagyon szépen építi fel magát ideiglenes csapatában, ráadásul Jordon Ibe is csak a kispadra ülhetett le, hogy Daniels hiányát már meg se említsem. Wenger hiányzói nem változtak, de aligha lehetett megelégedve Jenkinson teljesítményével, hiszen még a keretben sem kapott helyet, és meglepetésre tavaly november után először léphetett pályára az Arsenalban Mathieu Debuchy, aki hiába kezdett jól, 15 perc után újabb sérülés miatt le kellett cserélni. A pálya közepén is cserélt Wenger, a Ramsey-Coquelin duó helyett az előszezonban és a Ligakupában jól működő Elneny-Xhaka páros találta magát a kezdőcsapatban.

Az Arsenal jól kezdte a meccset, a Bournemoth középpályás letámadásának ellenére gyorsan sikerült eljutni az ellenfél tizenhatosáig, de ott általában egy utolsó passz vagy egy pontos lövés hiányzott az áttöréshez. Szerencsére Cook volt olyan kedves, hogy megajándékozza Alexist egy kulcspasszal, amit az egyébként is remekül teljesítő chilei könnyedén gólra váltott.

alexistop

Alexis újra topformában.

Alexis Sanchez a válogatott edzésén összeszedett combizomsérülése után most először játszott úgy, mint aki tényleg teljesen felépült. A Manchester United ellen kifejezetten tompa volt, és túl sokat lépett vissza eredeti pozíciójából, a PSG ellen pedig a jobb oldalról indulva nem tudta a tőle megszokott játékot hozni, hiába volt meg benne az akarás. Most szinte minden bejött neki. 5 kulcspasszával a csapat legkreatívabb játékosa volt, miközben 4 lövéséből kettőt gól követett, egy pedig a felső lécről vágódott ki. Ráadásul védekezésben is odatette magát. Volt, hogy egészen a saját térfelének a közepéig visszazárt labdát szerezni. Azt pedig bűn lenne említés nélkül hagyni, hogy milyen jól megértik egymást a pályán Özillel. Szinte folyamatosan keresik egymást, és az ember néha (jogosan) úgy érzi, hogy rajtuk áll vagy bukik, sikerül-e a pálya utolsó harmadában váratlant húzni. Mindennél fontosabb, hogy ez a két ember aláírja az új szerződését, mert nem csak élmény nézni a játékukat, de a pótlásuk is a lehetetlen kategóriát súrolja.

A játék képe nagyjából az első negyed óra végén kezdett változni, amikor a sérült Debuchyt Gabriel váltotta a jobbhátvéd posztján. Ez egyrészt azért problémás, mert alapvetően Gabriel középhátvéd, és utoljára még Brazíliában játszott ezen az oldalon. Ennél fogva a támadásokat ezen az oldalon jóval kevésbé tudtunk hatékonyan vezetni, és az egyébként is inkább a bal oldal felé orientálódó játékunk még inkább oda összpontosult. Ehhez még hozzájött az is, hogy a két szélsőhátvéd közül általában Monreal marad mélyen, hogy segítse a labdakihozatalokat (sok topcsapattal ellentétben az Arsenal inkább a középhátvédeken és a szélsővédőkön keresztül építi a támadásait, a középpályások csak ritkán lépnek vissza mélyebbre), így viszont fentebb létszámhátrányba kerültünk, a Bournemouth pedig átvette a meccs irányítását, hogy egy könnyű síppal befújt büntetővel egyenlítsenek, majd további helyzeteket dolgozzanak ki.

passmapbou

Az Arsenal a támadásai nagy részét a bal oldalon vezette, mindkét szélső hátvéd mélyen helyezkedik. Granit Xhaka viszont jól mozgatta a szálakat, Özil és Alexis pedig sokat keresték egymást a labdával.

Wenger csapata a visszaesés ellenére erősen zárta az első félidőt, Alexis lövése után a felső lécen csattant a labda, a szünet után pedig a meccs elejéhez hasonlóan átvették az irányítást, Walcott pedig egy remek akció végén visszaszerezte a vezetést. Ezután már jóval könnyebb dolguk volt, hiszen a Bournemouth egyre jobban kinyílt hátul, a kontrákban pedig mindig ott volt a harmadik gól lehetősége, ami végül a 90. percben érkezett meg. Özil, Giroud és Alexis kiválóan játszották le a 3v2-es szituációt.

Az Ágyúsok sokkal jobban játszottak, mint az előző meccseken (az ellenfél is gyengébb volt), viszont most is csak három alkalommal sikerült eltalálni az ellenfél kapuját. Viszont ezekből kivétel nélkül sikerült gólt szerezni. A tegnapival együtt az Arsenal az utóbbi négy meccsen hétszer találta el az ellenfél kapuját, és ezeken a meccseken hét gólt szerzett. Egészen elképesztő adat, ami egyrészt rávilágít arra, hogy mennyire pontos a helyzetkihasználás, ugyanakkor azt is, hogy meccsenként mennyire kevés igazán veszélyes szituációt sikerül kialakítani az ellenfél kapuja előtt. Ráadásul ezzel együtt az ellenfelek nem váltják olyan szinten gólra a helyzeteiket, ahogy az a statisztikák szerint várható lenne.xglucky

Az xG modell alapján az Arsenal a legszerencsésebb csapat az angol bajnokságban.

Amire még mindenképp érdemes kitérni, az a pálya közepén Xhaka és Elneny teljesítménye. A kívánságkosár hiába telt meg a Ramsey-Xhaka párosért könyörgő üzenetekkel, a Papa csak félig tett eleget az óhajoknak. Granit Xhaka végre bekerült a kezdőcsapatba, és ez egyből meg is látszódott a csapat játékán. A svájci sokkal hatékonyabban tudta segíteni a támadásokat, passzainak az 58 százaléka az ellenfél kapuja felé irányult miközben védekezésben egészen parádés számokat hozott. 9 sikeres szerelés mellett háromszor fülelte le az ellenfél passzait. Mellette Elneny hozta a szokásos sallangmentes egyszerű játékot. Nyomás alatt is jól tartotta meg a labdát, amit szinte minden alkalommal pontosan játszott meg, miközben a letámadásokat is hatékonyan segítette, bár ez többször is egyéni partizánakciókba torkollott. Hozzá képest a szintén hasonló energiabefektetésre képes Ramsey azért is lehet előrelépés, mert a kaput képes sokkal agresszívabban támadni, többször vállalkozik kulcspasszokra, és mélységből hatékonyabban tud felérni a tizenhatoson belülre, ami Özil és Alexis helyzetét is segítheti.

Az Arsenal ugyan nem alakított ki tonnaszámra ziccereket a Bournemouth ellen, de a kidolgozott helyzetek mind minőségiek voltak, és ezeket kivétel nélkül sikerült is gólra váltani. A vendégek folyamatosan hajtottak az egyenlítésért, és látszólag veszélyesen futballoztak, de a szünet után Afobe közeli lövésén kívül már nem tudtak valódi veszélyes helyzetet kialakítani. Wenger csapata a tavalyi szezonhoz képest rengeteget fejlődött helyzetkihasználásban, viszont ahhoz, hogy tartósan tartani tudják a lépést a riválisokkal szemben, egyszerűen muszáj lesz több lehetőséget kialakítaniuk a meccseken, mert az ilyen pozitív tendenciák könnyen átfordulhatnak a másik irányba.

xgbou