Adj király FA kupát, csak az újrajátszástól ments meg uram minket! (Preston North End – Arsenal)

Fél 7-től számunkra is kezdetét veszi az FA kupa idei kiírása. Bár a sorozatot akár Wenger specialitásának is nevezhetjük, a legtöbb szurkolót kb. már annyira hozza lázba, mint egy Carling Capital One EFL Carabao Mikiegér Ligakupa meccs. Nekünk ágyúsoknak azért annyira mégsem közömbös, hisz 2014-ben épp ennek a kupának az elhódításával sikerült pontot tenni a 9 évig tartó színesfém aszályra, amit a következő évben sikerült megfejelni egy újabb diadallal és rövid ideig egyedüli rekorderként tündökölni, 12 végső győzelemmel. Wenger szintén (társ)rekordernek vallhatja magát 6 elsőséggel a legendás Aston Villa manager, George Ramsay mellett. (Arról nem is beszélve, hogy a blog/oldal történetében mérföldkőnek tekinthető BUDAPEST IS RED nevezetű össznépi bebaszás két alkalommal is a kupadöntőre lett felhúzva, ahol Vágási Ferivel ellentétben kiszállva az internetből, élőben együttesen zenghetett a kurvaanyád, miafaszvan és ingyensör izgulhattuk végig az eseményeket.)

Aktuális ellenfelünket leggyakrabban akkor említik velünk egy kontextusban (magyar platformokon mindenképp), amikor éppen a 03/04-es veretlenül bajnokságot nyerő csapatról nosztalgiáznak és hozzáteszik, hogy az angol első osztályban az Arsenal mellett ez a bravúr korábban csak a Preston North End csapatának sikerült, még a futball csecsemő korában, az 1888-1889-es szezonban, ami természetesen semmit nem von le a siker értékéből. (Nem véletlen, hogy hivatalos becenevükként is szokás használni a „The Invincibles”-t.) A veretlen szezon mellett, az első hazai duplázás címének is ők a birtokosai, amit szintén az előbb említett idényben vittek véghez, az FA kupa elhódításával. Kétszeres bajnok és FA kupa győztes csapatról beszélünk, az élvonalban utoljára mégis több, mint fél évszázada, az 1960-61-es szezonban szerepeltek, azóta pedig a legtöbb időt a második vonalban töltötték el. Utoljára a 2008-09-es szezonban voltak a feljutás közelében, ekkor a Championship-playoff elődöntője jelentette számukra a végállomást.

Wenger természetesen megadta a tiszteletet, mind a kupának, mind az ellenfélnek. Elmondása szerint a szezon top célkitűzései között van az FA kupa elhódítása (utólag könnyen okos az ember, amikor -8 pont a hátránya a bajnokságban illetve ismét a Bayernnel kell szembenézni a BL nyolcaddöntőben.) apróbb változtatások mellett a legerősebb csapatát fogja kiküldeni. (De minek, amikor már így is kezdünk a jó szokásunkhoz hűen darabra is rövidek lenni, persze büdös nagy maflás lenne a csapat moráljának, ha már a 64 között kiesnénk egy másodosztályú csapat ellen, de már a Bournemouth meccs is keményen bekérte a karácsonyi hajtás árát, így csak remélni lehet, hogy a 4 napos pihenő ellenére, ez a meccs már nem fog újabb áldozatokat követelni. + Elneny afrika kupázása így is adott a meglévő szarnak egy további pofont.)

Mindenesetre Simon Grayson, a hazaiak mestere, talán a sérültjeinken és az Alexis & Koscielny duó pihentetésén valamint a Papa, Bournemouth elleni első félidei „meccselésén” felbuzdulva kijelentette, ő bizony akkora bravúrra készül csapatával, mint 2010-ben amikor még harmadosztályú Leeds mestereként az Old Traffordon ejtette ki a MU-t, szintén a 64 között a 3.körben.

Óvatos tippként egy szűk 1 gólos sikert mondanék a javunkra, legyen végül bármennyire is erős/megvariált a kiküldött kezdő11. Nyilván szar lenne a korai búcsú, de az újrajátszásban még annyi pozitívumot sem tudok találni, mintha kizuhannánk. (A nagy januári sérülésből visszatérő ’tömeget” jelenleg egy személyben Welbeck teszi ki, így még azt sem lehet mondani, hogy az ő formába lendülésük miatt nem lenne ördögtől való egy Emirates-beli rematch, ami természetsen hova máshova, mint 2 bajnoki forduló közé lenne beékelve.)

A meccset 18:30-tól a Sport2 élőben közvetíti.