BÚÉK (Arsenal vs. Liverpool)

Az egész nyarat lefedő világversenyeknek hála, az idei uborkaszezon szinte egy szempillantás alatt véget ért. A mai napon Wenger atyánk már tétmeccsre vezényelheti ki csapatát, hogy újra megpróbálja beteljesíteni a szurkolók 12 éve húzódó bajnoki álmait. Az ellenfél az a Liverpool lesz, akitől papíron joggal rezzen össze az ember farpofája, viszont magunkra nézve jóval kellemesebb velük a bajnokság elején találkozni, mint a karácsonyi-tavaszi hajtás közepén. (értsd: nincs kettős terhelésük, a szezon későbbi szakaszában sem lesznek annyira kifacsarva, mint az Európában szereplő csapatok.)

A tavalyi szezonban szintén korán, már a 3. fordulóban találkozott a két csapat, amikor bizony joggal várhattunk el akár kiütéses győzelmet is, hisz Brendan Rodgers jó szokásához hűen egy fél kezdőnyi új arcot hozott a Mersey-partjára, hogy megtalálja a bennük rejtőző karaktert. A meccs előtt már sejteni lehetett, hogy itt bizony valami nem lesz rendben, hiszen a bemelegítésnél Koscielny ill. Mertesacker is kidőlt, így jobb híján a Chambers-Gabriel duóval kellett nekifeszülni a rangadónak (kísért a múlt).

Ramsey első félidei lesnek beintett szabályos gólja ellenére, korántsem mi voltunk a helyzet magaslatán. Chambers talán ágyús karrierje legrosszabb meccsét hozta le: idegesen, kapkodva, fejetlen csirkeként rohangált a pályán, brazil párjától pedig nem várhatott sok támogatást, mivel az activity-s hadonászás és a FUCK-MONEY-YES/NO angol szavakban maximalizálódó nyelvtudás nem kifejezetten a védelem irányítására predesztinálja az embert. Szerencséjükre Cech az első fordulóval ellentétben ihletett formában védett, két földöntúli bravúrt is bemutatott Coutinho távoli ill. Benteke kapu torkából érkező lövésénél. A második félidő már sokkal jobban nézett ki hazai oldalon, a Vörösöknek szinte végig védekezniük kellett, amiben nagyban szerepet játszott, hogy szinte teljesen elkészültek az erejükkel. Összképet tekintve igazságos döntetlen született, ami végül egy darab gólt sem hozott.

Benteke

Hasonló módon a védelmünk közepe ismét egy eddig alig használt párosításban lesz felrajzolva, megfejelve ezt azzal a ténnyel, hogy a Koscielny-Özil-Giroud gerinc is hiányozni fog. A Poolnál szintén rengeteg új arcot csodálhatunk, immáron Klopp irányítása alatt, akinek már 2/3 PL szezonnyi ideje volt a karakteres BR palántákat gegenpressingre okítani. Rangadókat figyelembe véve tette ezt hatalmas sikerrel, viszont a „kicsik” ellen rengeteg pontot hullajtva dadogott, köhögött a gépezet, ami mint tudjuk, nem csak a bajnoki címhez, hanem a Wenger-trophy megszerzéséhez is a legfontosabb. Továbbá idén már ténylegesen a saját embereivel dolgozhat, akik között nincs igazi „franchise player” igazolás, sokkal inkább ésszel, a saját rendszerébe passzoló játékosokkal próbált erősíteni. Természetesen, mint mindenhol Liverpoolban is voltak olyan szurkolók, akik verték az asztalt a kirakat igazolásért, ami több okból is kizárt volt. Klopp korábbi csapatainál sem arról volt híres, hogy kiforrott világsztárokat vegyen, valamint a Pool is belevágott a stadionfejlesztési programba, amit ugye talán nálunk senki nem tud jobban a szigeten, hogy bizony ésszerű költekezésre sarkallja az embert. Mezőnyjátékosok közül Grujic és Matip már a télen a zsákban volt, viszont csak a nyáron csatlakoztak Jürgenékhez, a Mané-Wijnaldum-Klavan trióval egyetemben. (Utóbbi ismeretlenként csenghet, viszont már tutira hallottatok róla, mivel tagja volt a 2013-ban Budapesten 5-ösre vizsgázó észt válogatottnak, amiből az öngóljával ő is oroszlánrészt vállalt.)

Kapus poszton szintén nagy változások történtek a keretükben honfitársunk, a Wiganhez elsinkelt Bogdán Ádám kárára. A mainzi Karius és régi jó ismerősünk, Wenger egykori tartalékkapusa az osztrák Alex Manninger is Liverpoolba tette át székhelyét.

Alex-Manninger-Arsenal

A meccsre kanyarodva, a Liverpool borítékolhatóan a szokásos letámadós fociját fogja játszani, amit egy félidőn át minimum kiválóan fognak bírni kondival. Részünkről kulcsfontosságú lesz, hogy bár a nyári haknin egész jól mutató, ám mégis összetákolt belső védőpárosunkról mennyire sikerül levenni a terhet. Xhaka már az első tétmeccsén kulcsszereplő lesz, hiszen mind a labdakihozatalban, mind a támadások elindításában neki kell majd felvállalni a vezér szerepét. Mint korábban említettem a kezdő gerincének számító 3-as hiányozni fog, viszont nem kell apátiába esni, remélhetőleg nem csak délibáb volt a felkészülési szakasz vége, ahol már nélkülük is egész bíztatóan nézett ki a csapat.

Talán a kapu előtt is végre leszállnak a herék a hasfalakból és nem ott folytatjuk, ahol májusban abbahagytuk a bajnoki szereplést. Ha tippelni kellene, nagyon adná magát egy sok gólos döntetlen, utolsó perces liverpooli góllal. (Ugyanis bármennyire szarul megy nekik ellenünk, ez már-már hagyomány.) Mégis megkockáztatok egy 3-1es hazai győzelmet, Sanchez 2 ill. a csereként beállt Walcott góljával, hogy Wenger keze alá játszanak, aki majd a meccs utáni sajtótájékoztatón oda bírja lökni az újságíróknak a „Várhatóan érkezik-e klasszis csatár?” kérdésére, a „We’ve got enough options, we have Sanchez, we have Walcott” választ, valamint egy kredencvigyort.

Nem néztem előzetesen jósolt kezdőket, de valószínűleg a City ellen felrajzolt csapatot láthatjuk egy-két változtatással. Értelemszerűen Gabriel helyett Chambers (Monreal középre húzásával, amit nyernénk a réven, azt elvesztenénk a vámon). Gibbs a beugró feladatokat jól szokta megoldani, de semmi nem garantálja a spanyol jó teljesítményét középen, ahol utoljára 2014 őszén, hasonló módon kényszerűségből kellett helytállnia. Coq kezdőbe jelölése szintén adja magát, de a gegenpressing fényében jóval ésszerűbb döntésnek tűnhet a sokkal labdabiztosabb Elneny szerepeltetése.

36E949BF00000578-3726021-image-m-29_1470424197200

Kivont karddal várjuk őket.

Zárásképp néhány további érdekesség:

  • A Klopp-Wenger örökmérleg elég kiegyensúlyozott: 7 meccsen 3 Wenger & 2 Klopp győzelem ill. 2 döntetlen, 10-9-es gólarány Wenger javára.
  • Wenger 20 éves regnálása alatt, mindössze 3 db szezonnyitót bukott el és bár az utóbbi időben rendre beragad a nyitányon, az örökmérlege ettől függetlenül még mindig impozáns: 11 győzelem – 5 döntetlen –3 vereség ; 33-16-os gólarány.
  • A Liverpool minden sorozatot figyelembe véve mindössze 1 db tétmeccsen tudott győzni az Emirates-ben, ami történetesen pont egy bajnoki volt még 2011 őszén.