A hatalomátvétel elnapolva (Arsenal – Tottenham 2-0)

2014.03.24. Ekkor történt meg a legutóbbi meccset megelőzően utoljára, hogy az Arsenal bajnoki meccsen le tudta győzni a Tottenhamet. Azóta Wenger csapata három FA kupát is nyert, mégis attól volt hangos a múlt szombati észak-londoni derbi előtt az angol sajtó, hogy immár a Tottenham a nagyobb kutya a két ősi rivális közül. Persze ennek is megvan az oka: mióta Mauricio Pochettino átvette a Spurs irányítását, az addig lesajnált lúzer bandából szépen lassan egy erőteljes, attraktív focit játszó, és a bajnoki címért versenyben lévő gárda kovácsolódott össze tele fiatal játékosokkal. Eközben bár az  Arsenal az utóbbi években már nem sajnálta a pénzt játékosokra, és megtörte a kis híján évtizedes trófeaínséget, a klub jövője bizonytalan, Arséne Wengert a legtöbb szurkoló már legszívesebben valamelyik válogatott kispadján látná, Özil és Sanchez esetében pedig csak az a kérdés, hogy januárban vagy júniusban távozik. Viszont mindezek mellett ahhoz, hogy a Tottenham valóban kilépjen végre a szomszéd árnyékából, ahhoz olyan zajos sikereket kellene elérniük, amellyel még adósak. Ráadásul szombaton az Arsenal azt is megmutatta, hogy hiába az okos építkezés, azért még mindig képesek jól picsánbillenteni a nagyravágyó kis mitugrászokat.

A meccs előtt már az bizakodásra adhatott okot az Arsenalnál, hogy Wenger a szezon során először küldhette pályára a papíron legerősebbnek tartott kezdőjét, amelyben egyszerre kapott helyet Özil, Sanchez és Lacazette, a védelemben pedig összeállt az a Koscielny, Mustafi, Monreal sor, amely ebben az összetételben még egyetlen gólt sem kapott a szezon során. Ennek megfelelően a felállás maradt a megszokott 3-4-2-1, és ha valami egészen nagy katasztrófa nem történik, akkor ez minimum a szezon végéig így is marad.

Pochettinonak már komolyabb gondjai voltak a sérülésekkel, mert bár Harry Kane visszatért, de a védelemből kidőlt az a Toby Alderweireld, akinek a hiányát leginkább a labdakihozatalok során érezték meg. Emellett vártalan húzásként egyszerre kezdett Dembele és Sissoko a pálya közepén, akikhez a támadósorból visszalépve csatlakozott a dánok pótselejtezőjén mesterhármast szerző Christian Eriksen is, miközben az angolok új nagy reménysége Harry Winks csak a kispadon kapott helyet.

Mivel mindkét csapat szinte teljesen azonos felállásban lépett pályára, ezért az Arsenal sokkal hatékonyabban tudta alkalmazni az emberalapú letámadást, mint azt tették két héttel korábban a Manchester City ellen. Akkor ugyanis Guardiola csapata a védelemben és a pálya közepén is könnyen alakított ki létszámfölényes helyzeteket. Papíron Eriksen révén a Tottenham is átvehette volna az uralmat a középpályán, de az Arsenal erőteljes letámadása ezt nem tette lehetővé.

Az Arsenal három támadója a Tottenham három védőjét támadja le, miközben Ramsey és Xhaka az ellenfél belső középpályásaira figyel, Kolasinac pedig a veze szemben játszó Trippierre ügyel. Eriksen ugyan visszalép a támadósorból, hogy három a kettő elleni szituáció alakuljon ki, de a hatékony letámadás miatt esély sincs arra, hogy eljusson hozzá a labda.

Az Eriksen által jelentette veszélyt persze nem lehetett teljesen figyelmen kívül hagyni, így ha a dán középpályás egészen mélyre visszalépett a labdakihozatalt segíteni, akkor Koscielny a védelemből kilépve szorosan követte őt.

Ismét mindenkinek megvan a maga embere a letámadásnál, épp ezért Eriksen ismét visszalép a támadósorból, de Koscielny még a félpályán túlra is követi őt, nehogy szabad emberként megjátszható legyen, és a Tottenham közvetlenül a védelemre tudja rávezetni a labdát a sikertelen letámadást követően.

A másik oldalon ugyanez a helyzet: Ezúttal Sissoko maradhatna szabadon a pálya közepén, emiatt Monreal lép ki a védelemből, hogy kiegyenlítse a létszámot.

Ugyan a fenti módszer a legtöbbször sikerrel járt, de ugyanakkor nem kevés kockázatot is hordoz magával. Mivel a három védő közül az egyik kilép a visszalépő támadóra, hátul 2 a 2 elleni szituáció alakul ki, ami miatt kulcsfontosságú, hogy a hátul maradt két védő folyamatosan megnyerje a párharcait. Ez legtöbbször sikerült is, de az első félidőben a Tottenham legnagyobb helyzete abból jött létre, hogy egy ilyen elveszített párharc után Kane szinte egyedül gyalogolhatott be az Arsenal tizenhatosára. Összességében azonban az Arsenal védői valódi klasszis teljesítményt nyújtottak, és ebben a folyamatos emberalapú letámadásra épülő védekezésben kulcsfontosságú volt, hogy mindhárman kiválóan a megelőző szerelésekben, és rendkívül agresszívan képesek támadni a labdát. 

A Tottenham az Arsenalhoz hasonló módon emberorientált letámadással próbálta megzavarni az ellenfelét, de a Spursszel ellentétben az Arsenal nem próbált meg hátulról a pálya közepén építkezni, hanem a szélen, sokszor a kapus által hosszan előreívelt labdákkal operáltak. Cech elsősorban Kolasinacot kereste az ilyen szituációkban, aki jó eséllyel képes megnyerni a légipárharcokat. Továbbá az Arsenal úgy is sokszor rengeteg szabad területhez jutott, hogy gyorsan átforgatták a labdát a Spurs által védekezésnél túltelített oldalról az ellenkező irányba, így lendületből vezethettek támadásokat.

Fontos különbség még a két csapat védekezését tekintve, hogy amint a Tottenham eljutott a támadóharmadba, az Arsenal védői és középpályásai a lehető legkisebbre próbálták szűkíteni a két védelmi sor közötti területet, a védők pedig már nem léptek ki agresszívan az ellenfélre. Ezzel szemben a Spurs magasabbra tolta a védekezését, a védők pedig rendszeresen kiléptek a támadó középpályásokra amint úgy tűnt eljuthat hozzájuk a labda.

Kulcszerep jutott még az Arsenal szárnyvédőinek is. Kolasinac és Bellerin végig nagyon magasan helyezkedtek, ezzel visszaszorítva az ellenfél azonos poszton szereplő játékosait, és biztosítva ezáltal a csapat szélességét, mivel az Ágyúsok két “tízese” Alexis és Özil a félterületben való helyezkedésükkel minél szűkebbre próbálták húzni a Tottenham védősorát.

Lacazette remek helyezkedéssel egyszerre két védő figyelmét is leköti ezzel kényszerhelyzetbe hozva a Tottenham szárnyvédőjét, akinek egyszerre Özilre és a beinduló Bellerinre is figyelnie kellene. Ezt követően Ramsey egy fantasztikus labdával játszotta meg beinduló Bellerint, akinek a középre tett labdájáról Lacazette éppen csak lemaradt.

Említettem, hogy a Tottenham középhátvédei rendszeresen kiléptek az Arsenal támadó középpályásaira, és a második gólnál részben ez is okozta a vesztüket.

Alexandre Lacazette ismét két védő között helyezkedve kiugrásra készen várja a labdát, miközben Vertonghen egy pillanatra megpróbál kilépni Özilre. Ezt használja ki Bellerin, aki könnyedén ugratja ki az Arsenal kilencesét, akinek a középre tett labdájából Sanchez megszerezi a második, és mindent eldöntő gólt. 

Bár Özil és Sanchez is fantasztikusan játszott, muszáj kiemelni, hogy Lacazette milyen remekül alkalmazkodott a körülményekhez. Korábban rengeteget lépett vissza labdáért segítve az összjátékot, és ugyan akkor is rendszeresek voltak a beindulásai, most szinte végig a leshatáron helyezkedett, lekötötte a védők figyelmét, és kiváló ütemben indult be. Csak egy gól hiányzott ahhoz, hogy feltegye a koronát a teljesítményére.

A második félidőben a biztos előny tudatában az Arsenal sokkal konzervatívabban játszott, és mély 5-4-1-es védekezés mellett leginkább a kontrákra hagyatkoztak, amikből akár a harmadik-negyedik gólt is megszerezhették volna. Wenger később Coquelint is a pályára küldte, hogy ezzel is megerősítse a középpályás védekezést. A Tottenhamnek ugyan voltak veszélyes pillanatai, de Pochettino nem tudott érdemben belenyúlni a meccsbe, és az Arsenal mintaszerű játékkal hozta le a maradék játékidőt.

Wenger csapata tehát magabiztos győzelmet aratott egy rangadón a legerősebb kezdőcsapatát felvonultatva. A legnagyobb kérdés a következő hetekben az Arsenalra vonatkozóan, hogy ez a 11 játékos mennyi ideig tud tartósan együtt játszani, mielőtt be nem üt egy újabb sérülés. Másfél hét múlva a Manchester United lép pályára az Emiratesben (ha Mourinho okos, akkor a Chelsea és Tottenham elleni meccsekkel ellentétben négy védővel fog kezdeni), de azon kívül karácsonyig nyerhető meccsek jönnek a bajnokságban, ráadásul a United elleni meccset követő rangadókat is egyaránt hazai pályán fogja lejátszani a csapat. Ez pedig egy remek alkalom arra, hogy a Manchester City után kullogó mezőnyben tartósítsák a helyüket a TOP4-ben.


  • Balázs Kozó

    Szép elemzés, köszi Peet. Novemberben megverni a S?urst, jó taktikával, meggyőző játékkal gyógyír a sajgó Goonár csontjaimra.
    (Jah, ki ökölpacsizott le velem az Eiffel térnél? :D)

  • Frimpong

    Remek elemzés. Thx

  • Trollséne

    A kenyai emberevőjük hiányát nagyon érezték a csirkék. Pochettino próbált volna Wanyamát faragni Sissokoból, de a bőrszín ill. a testfelépítés mellett semmi más nem klappolt a tervben. Vele ugye már nem egy alkalommal sikerült teljesen kivenni Özilt a játékból.

    Wengernek meg csillagos ötös a meccsért a csapattal egyetemben, kimaxolták a derbit. Lehetett érezni, hogy ha holnap reggelig játszanánk, akkor sem lőnének gólt.

  • Woolwich

    A Bayern elleni 5-1 után először nem otthon streamen, hanem egy angol pubban néztem a meccset, hát nem mondom, hogy nyugodtan mentem le…
    Viszont a meccs végül kellemes meglepetés volt, nagyon korrekt teljesítménnyel leptek meg a srácok.
    A jelenlegi hurráoptimizmus a játékosok és a szurkolók részéről annyira mondjuk nem érint meg, minden évben van 2-3 hasonló meccsünk.
    Kíváncsian várom csütörtökön ill. hétvégén is hasonlóan fegyelmezett, agresszív játékot látunk e majd?

  • titok84

    “Ez pedig egy remek alkalom arra, hogy a Manchester City után kullogó mezőnyben tartósítsák a helyüket a TOP4-ben.”
    Nekem elég, ha odakerülünk. Egyelőre még az sem volt meg.

  • Woolwich
    • white__widow

      dugnám

      • white__widow

        wengert vagy a csajt?

        • white__widow

          remek kérdés

          • Frimpong

            Szevasz Vater! Hogy áll a felújítás?

          • white__widow

            úgy építkezek mint az arsenal, kurvára nem látom mikor lesz vége

          • Frimpong

            Remélem a legdrágább értékeidet még nem kezdted eladni.

          • white__widow

            nincs olyanom, de mivel elég sok mindent csinálok én, nem igazán haladok túl gyorsan, csak úgy járatom labdát, komótosan aka baszom a labdát. Na mindegy most ez van, de ha kész leszek, szívesen látlak benneteket kurvák egy orbitális bebaszásra itt a baranyai liverpoolban

          • Frimpong

            Király! Lépek, hogy hazaérjek a vén kecske vs. kecskékre

    • pataKi[ng]_49

      Na de Papuuuuus

  • Trollséne